A manapság népszerű, úgynevezett időszakos böjtölésnek (intermittent fasting) az a lényege, hogy csak a nap bizonyos óráiban eszünk, a többiben „koplalunk”. Anyagcserénk egyedisége miatt elképzelhető, hogy a „napi ötször keveset” helyett akár két - persze a szükséges tápanyagokat tartalmazó - étkezés is elég egy nap.
Ehhez tudatosságra van szükség: ismerni kell a szervezetünk működését. Célszerű persze, ha az evős szakaszban – kompenzálásképpen - nem esszük halálra magunkat – mondta Bocsi Viktória életmód-tanácsadó a Népszavának.
Az időszakos böjtölés egyik típusa, hogy a nap 24 órájából csak nyolcban eszünk tizenhatban pedig nem. A legegyszerűbb úgy csinálni, hogy akkor eszünk utoljára, amikor a Nap lemegy. Próbaként és az elején, különösen, ha nehezen megy, elég hetente csak két napon kihagyni egy-egy étkezést, majd, ha beválik, fokozatosan lehet növelni az „éhezős” napszakokat.
Mellette szól
A heti egy napos böjtölés segíthet legyőzni a fertőzéseket és beindíthatja a fogyáshoz szükséges sejtanyagcsere-folyamatot, az autofágiát, azaz azt, amikor a sejtek lebontják, illetve eltávolítják a bennünk élő, elöregedett és működésképtelenné fehérjéket. Böjt esetén, ha a szervezet táplálékból nem jut energiához, először a májban és az izmokban elraktározott glükózt használja fel, majd amikor ezek kimerültek, a zsírraktárakhoz nyúl. Ez nem is csak a testsúly csökkenésével, hanem a zsírsejtekben lévő méreganyagok eltávolításával is jár. Koplalás hatására megváltozik a hormonháztartás, emelkedik a növekedési hormon szintje, ami sportoláskor az izomtömeg növekedéshez is vezet. Javul az inzulinérzékenység, csökken az inzulinszint, ami szintén hozzájárul a zsírpárnák könnyebb felhasználhatóságához.
Nem mindenkinek szabad!
Kóros soványság, evészavarok esetén tilos böjtölni, de pajzsmirigy problémák, inzulinrezisztencia, mellékvese problémák esetén sem javasolt.
Ellene szól
Wolher Veronika dietetikus, egészségfejlesztő korábban lapunknak azt mondta, inkább a nassolásról, vagy az egyszerű szénhidrátokról való lemondás javasolt, mint a szigorú böjtölés, mert az étkezések rendszeres kihagyása hosszútávon egészségkárosító is lehet. Többek között inzulinszint-ingadozást eredményezhet, ami hosszútávon nem tesz jót a vércukorszintnek. Az értékei nem egyenletesek, hanem szélsőségesek lehetnek, ami farkaséhséget, de akár rosszullétet; szédülést, émelygést, dekoncentráltságot is eredményezhet. Ha a kimaradó étkezés után, kompenzálásként a kelleténél jóval többet eszünk, az hirtelen megemeli a vércukorszintet. Hosszas koplalás következtében a gyomorsav irritálhatja a gyomor nyálkahártyáját, felmaródásokat okozhat, a pangó epefolyadék pedig epekőképződésre is hajlamosít.
Ezek után mindenki eldöntheti, ki akarja-e próbálni, hogy a mit mellett arra is figyel, mikor eszik.
